Polipocska - Bódi Gréta [12]

Bódi Gréta Polipocska című videója fogalmazásmódjában és történetében is vidám gyurma-animáció, amely üde színfoltja a verseny idei mezőnyének. A videó átható optimizmusa mellett a főhős Polipocska alakjának részletes animálása és a lényegre törő formai megoldások kellő aránya teszi a néző számára szerethetővé a videót. Az anyag feszessége, a helyes zeneválasztás is egységes világot alkotnak. A felsorolt összetevők együttes hatása jól mutatja a 12 éves pályázó tehetségét az animációhoz és általában a filmkészítéshez.

Menni vagy maradni - Baracskai Tamás [13]

A gyökereinkre kiható döntéshelyzetek előtt automatikusan számba vesszük a döntés várható jó, és rossz következményeit, a lehetséges veszteségeket és a várható előnyöket. Baracskai Tamás a MENNI VAGY MARADNI? c. videójában érzékenyen ábrázolja azt személyes tapasztalatát, amiben a vidék és a nagyváros közti döntéshelyzet dilemmája jelenik meg. A videó túlzások nélkül, idealizálástól és dramatizálástól mentesen, érzékenyen képes láttatni a falusi és a a nagyvárosi területek ellentétes hangulatát. A dinamikus, bátor kamerahasználat, a kiváló zeneválasztás és a zenére rímelő kreatív vágási megoldások egyszerre teszik szórakoztató és elgondolkoztató alkotássá Baracskai Tamás videóját.

János Vitéz (előzetes) - CSOMAZ filmstúdió

Puskás Kristóf [14], Puskás Csongor [12], Horváth Márton Sándor [12], Németh Olivér [12], Tróbert Zénó [11], Makkos András [12], Horváth Levente[11]

A János Vitéz mindenkinek, aki Magyarországon járt iskolába – azaz irodalom-oktatás címén irodalomtörténetet kellet tanulmányai során elszenvedjen – a könyökén jön ki. Film-előzetes a János Vitézről? Finoman fogalmazva is unalmas stréberkedésnek tűnik az ilyesmi, mit keres hát egy ilyen pályamű az iskolai, szülői-tanári elvárásokon túlmutató kreativitást serkentő verseny díjazottjai között? Nos, ha egy csapat gyerek hosszú órákat-napokat áldoz arra, hogy animációs filmkészítő stúdiónak használja egy többfelhasználós számítógép-játék virtuális világát, az azért mégiscsak elgondolkodtató. Ebben a virtuális világban „játsszák újra” a János Vitéz jeleneteit, még radikálisabb mozgókép alkotási metódust választva, mint a zöld háttér előtt mozgó színészek James Cameron Avatar című filmjében: míg utóbbinál a színészek mozdulatai irányítják a róluk mintázott avatárok viselkedését, a János Vitéz előzetesben a szereplők az általuk készített virtuális karakterek bőrébe bújnak, s együtt, valós időben játsszák végig a jeleneteket az általuk készített, közösen belakott virtuális világban. A hangsúly itt a közösen megélt játékon van; ha rosszul sikerült volna a végeredmény, akkor is elismerésre méltó az ötlet és a megvalósítás, a befektetett munka és a közösen megélt élmény. Szerencsére remekül sikerült az előzetes, melynek elkészítése során ugyan világossá vált az alkotók számára, hogy a teljes film elkészítése meghaladja erejüket, az alkotás élménye, sikere minden bizonnyal egész életükre meghatározó élmény marad mindannyiuk számára.

VR Dungeon - Relative Reality Studios

Szabó Zsombor [18], Jeremias Baur [16]

A VR Dungeon egy olyan multiplayer kódfejtő kalandjáték, amiben két játékos egymást kiegészítve tud kiszabadulni egy szobából melyet megállíthatatlanul áraszt el a víz. Egyikük VR szemüveget visel, feladata a játék virtuális terében kapcsolók aktivizálásának megfelelő kombinációival kinyitni szobája ajtaját, viszont ehhez szüksége van a térben elhelyezett ábrák dekódolására. Pont ebben van segítségére a virtuális világon kívül elhelyezkedő társa, aki egy androidos applikációt használva képes feltörni a kódolást. Az alkotók remek érzékkel helyezték a játékmenet középpontjába a kommunikációt és csapatjátékot, így a virtuális valóságba lépés az elszigetelődés helyett éppen az együttműködésre teremt lehetőséget.

Logic - Smit Erik [16]

A Logicban karakterünkkel furcsa medence szerű terekben kell rálelnünk a következő szinthez vezető kapukra és szó szerint szintbe kell hoznunk magunkat azokkal. Ebben elmozdítható dobozok, súlykapcsolók, vezérelhető liftek, valamint teleportok vannak a segítségünkre. A Logic nem csak játékmenetében jól kivitelezett, hanem kitűnik remek minimalista grafikai stílusával és finoman árnyalt hangkulisszájával is. A logikai játékelemeket szépen egészíti ki ügyességi megoldásokkal is. Minden elemében végiggondolt alkotás.

Énkönyv - autistákat segítő app - Turcsányi Vince[12]

Kívülről nézve az autizmusnak az az egyik legnehezebben felfogható jellemzője, hogy az autistának nincs, vagy csak nagyon kezdetleges formában van énképe, nincs tudatában a saját többé-kevésbé állandó tulajdonságainak, amelyek a többi embertől megkülönböztetik. Az „Énkönyv” olyan, egyes szám első személyben írott információs füzet, amely autizmusal élő gyerekeknek, fiataloknak segít elhelyezni magukat a világban, egyrészt alapadatokkal, mint név, lakcím stb., másrészt jellemző tulajdonságaik, karakterjegyeik összegyűjtésével. Turcsányi Vince, aki maga is érintett a betegség egy enyhébb válfajában, ebből a bevált segédeszközből készített jól áttekinthető és jól működő, a részletekre is figyelő Android applikációt, amely éppen egyszerűségével és keresetlenségével válhat a súlyos probléma kezelésének hasznos segítőjévé.

Make it 13! - FMGames Studio

Csukás Ádám [17], Székely Mihály [17]

A játék lényege növekvő sorrendbe egymás után fűzni a táblán feltűnő számokat egytől kezdve úgy, hogy a térben egymás mellettieket köthetjük össze keresztben vagy átlósan. Az általunk kijelölt sorozatok eltűnnek, helyettük újabb számok hullanak a tábla megüresedett mezőire. Az alkotók több logikai játékkal pályáztak, mindegyik egyformán jó érzékkel elkészített, szépen megkonstruált, harmonikus megjelenésű alkotás. Megemlítve, hogy bármelyik pályamű díjra méltó lenne, lebilincselő játékélménye miatt a Make it 13!-at emelte ki a zsűri.

Jeltolmács kesztyű - Tóth Bence [17]

A hardver lényegében egy pár kesztyű, amely Arduino-vezérlésű szenzorok, gyorsulásmérők és egy hangszóró segítségével fordítja élőbeszéddé a jelnyelv kézmozdulatait, segítve a hallássérülteket a jelnyelvet nem beszélőkkel való kommunikációban. Az eszköz kísérleti fázisban van, ami – átlátva a feladat összetettségét, illetve ismerve hasonló, bár jóval erősebb technológiai és pénzügyi háttérrel fejlesztett megoldásokat – teljességgel elfogadható. Az elvi és technológiai megoldás tisztaságán túl a zsűri a munkában külön értékelte a versenyző problémaérzékenységét, amint arra a beadott ismertető videó jó bizonyítékot szolgáltatott.

Összekötő - Keltető

Hajdu Emma [12], Maller Zsófia[13]

Az ifjú alkotók hihetetlenül virtuóz módon használják a videó médiumát. A hang tökéletesen alátámasztja a százszorszépeket idéző képi világot. Filmjük szinte egy pszichedelikus világba ránt magával minket, ráadásul minden egyes másodpercében meglepetésekkel szolgál. Bővelkedik technikai kísérletekben és előszeretettel használja a mozgókép és stop motion technika ötvözetét. Emma és Bettina alkotása messze korukon túl mutató teljesítmény, elismerésre méltó az is, amilyen igényességgel filmjük színeit megkomponálták.

CT #2: MEGMÉRGEZTÉK-E MÁTYÁS KIRÁLYT? - Papp Dániel Péter [15]

Hihetetlenül jó humorérzékkel feltöltött videó amely a zsűri minden tagjának elnyerte a tetszését. Profin és rendkívül kreatívan használja az animációt és érezhető a videó mögötti pontos tervezés, a témában való jártasság. Péternek nem csak ezt a videóját érdemes kiemelni, hanem a YouTube csatornáját is, ahova szorgalmasan, rendületlenül tölti fel videóit ugyanakkora energiával és kifogyhatatlan poénkészlettel, mint ami a Megmérgezték-e Mátyás királyt? című filmet áthatja. A videó megosztó csatorna minden karaktere szimpatikus és szerethető.

Project AVR - Új technológia mobil VR mozdulat vezérléshez minimalizált eszköz igénnyel - Horváth Roland [13]

Horváth Roland évek óta versenyünk rendszeres pályázója és rendszeres díjazottja; pályaművei mindig szokatlan, meglepően új lehetőségeket kihasználó szellemes etűdök a digitális bevándorlók és a digitális bennszülöttek generációi számára egyaránt. Idei teljesítménye azonban minden eddigit felülmúlt; saját és együttműködésben készült projektjeinek mindegyike külön-külön is díjakra méltó lenne, ám a zsűrit leginkább a kiterjesztett valóságokban aktív jelenlétet segítő Project AVR nyűgözte le, mely egy rendkívül kézenfekvő ötlet, két mobiltelefon egyidejű alkalmazásán keresztül beláthatatlan technikai lehetőségeket nyit meg a jövő számára. No meg persze az, hogy a Szabadfogású Számítógép verseny célja ismét megvalósulni látszik: egy fiatal alkotó nem csupán ül méltán elnyelt babérjain, hanem évről évre egyre több, egyre kiérleltebb, egyre érdekesebb saját fejlesztéseket hoz létre egyedül és másokkal együttműködve egyaránt. Horváth Roland munkássága igazolja, hogy versenyünk célja megvalósítható: élő bizonyítéka annak, hogy a díjak jelentette megerősítés egyre aktívabb alkotótevékenységre sarkall – reméljük, hogy ez a példa egyre többeket fertőz meg az alkotó megszállottságával.